Bánhorváti a hagyomány

A rendszerváltást követően az egyének és közösségek élete feloldódni látszott a nagy európai integrációban, a médiák által kínált új világban. Sokan mondták ekkor, elértéktelenedik a világ.

Örömmel lehet tapasztalni, hogy ennek a korszaknak sok településen vége, legalább is részben. Az egyének életeben továbbra is jelen van a mindenkit magába szippantó internet . A települések vezetői azonban sok energiát mozgósítanak annak érdekében, hogy a múlt értékes darabjai újjá szülessenek, a településen a közösségi érzés, összefogás erősödjön.

Bánhorvátiban mintegy 15 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy a mindennapokba visszacsempésznek egy lassan-lassan már elfeledett ételt, a krumplis lángost. S e népszerű étel köré egy fesztivál szövődött, a Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál.

Mi is az a krumplis lángos?

Marika néni, aki a fesztiválon dagasztotta a tésztát, töltötte, elmagyarázza. Egy kelt tésztára főtt krumpliból készült, kaporral, sóval, borssal, tejföllel ízesített tölteléket kennek, a tészta széleit ráhajtják, s irány a sütő. Ez az egyszerű recept éledt újjá. Nem csupán a helyiek örülnek a lángos köré szövődött fesztiválnak, hanem a környékbeliek is.  Mert mint a dubicsányi falunap, ez is keresett  programmá vált a környező települések lakói között. Sokan látogatnak el Bánhorvátiba a lángos, a társalgás és a színpadi programok kedvéért, a lángos fesztivál hangulatáért.

A szervezők a múlt értékeit igyekeznek becsempészni a fesztivál programjába. A felnőtteket kovácsműhely fogadja, a legkisebbek pedig kukoricát morzsolhatnak, malomkővel magokat darálhatnak, lisztet szitálhatnak. Mennyire érdekes ez a gyerekek számára? Teltház volt minden helyszínen.

A kérdés persze az, mennyire válik a település részévé egy ilyen fesztivál. Erről Földi Tiborral, a helyi általános iskola pedagógusával beszélgettünk.

Elmondta, számára egy óriási elismerés, hogy volt tanítványai közül sokan eljöttek, segítették a rendezvényt. Többen vannak, akik már reggel hét óra óta itt dolgoznak, dagasztják a tésztát. De van több olyan tanítványa is, aki most érkezett haza, s alig, hogy lepakolt otthon, már jött is segíteni. Erre őket senki nem kérte, önként jöttek. Ez azt is jelenti, számukra fontos ez a fesztivál, fontos, hogy Bánhorváti híre, ismertsége, értékei elfogadottabbá váljanak, életben maradjon a közösségi élet egy szelete. Mert ez a fesztivál már az ő életük része is.

Mennyire része a gazdaságnak egy ilyen fesztivál?

A település polgármestere szerint ez fontos része az ő életüknek, a közösségi erő növelésének. Bánhorvátiban rengeteg fejlesztés valósult meg az elmúlt időszakban. Megújultak intézményei, felújításra kerültek a belterületi utak. Újjá varázsolták a helyi foci csapat stadionját, hűtőházat építettek, s egy valóban szép, hatalmas játszótér készült a gyereknek. Ez azt is jelzi, hogy fontos a külcsín, s azon túl, hogy a település lakóit szolgálják a beruházások, fontos szempont az is, hogy Bánhorvátin keresztül Lázbércre, Egerbe utazókat milyen településkép fogadja. S ez ekkor válik gazdasági kérdéssé. Mert ha megnyeri őket a falu összképe, megállnak vásárolnak, növelik az itteni vállalkozások bevételeit. S ez kihatással lehet saját fesztiválunkra is, amit ma már sokan keresnek fel más településről érkezők. Amikor Miskolcról, vagy Egerből is érkeznek vendégek, akkor a fesztivál már az eredeti funkciója mellett átalakul gazdasági kérdéssé. Tekintettel arra, hogy több környékbeli fesztivál részesei vagyunk, így az idegenforgalom  szerepe  évről évre növekedni fog.

Van persze ennek egy másik fontos jelentősége is. Ez a fesztivál lassan-lassan az elszármazottak találkozójává is vált, Egyre többen térnek vissza a szülőfalujukba ennek az eseménynek a kapcsán. Ez erősíti a közösségi érzést, a lokálpatriotizmust, de sokan hozzák magukkal üzleti kapcsolataikat is.  S ezekből Bánhorváti profitálni tud. Így válhat egy fesztivál a gazdaság motorjává is.

– Csontos László –

Tovább a cikk oldalára.