Menu
Újságcikkek
VADNA A SZOLGÁLTATÓ FALU
Vadnán legfontosabb szempont az élhetőbb, lakhatóbb településkép kialakítása. Ennek egyik oka az, hogy valaha a település életét meghatározó bányászat megszűnt, s az itt élőket a bánya helyett más lehetőségekhez kell hozzásegíteni. S oka az is, hogy egyre többen költöznek ki Kazincbarcikáról Vadnára.
TARDONA, AHOL KÜLÖNLEGES TERVEKET SZÖVÖGETNEK
Ha valaki Tardona nevét hallja, két dolog feltétlenül eszébe jut. Jókai Mór és a csodás természeti környezet. Talán ez utóbbinak, s Kazincbarcikához való közelségének köszönhető, hogy a rendszerváltást követően sokan költöztek ide a szomszédos városból.
A SAJÓVÖLGYE FOCISULITÓL GRAZIG ÉS SALZBURGIG
Míg a bányászat idején egy-egy település sportélete kötődött a bányavállalathoz, napjainkban ez az utánpótlás nevelése teljesen átalakult. Akadémiákat, tehetségközpontokat hoztak létre. Az egyik ilyen tehetségközpont a Sajóvölgye Focisuli, amelyik ma közel 40 településen van jelen a honi labdarúgásban.
SAJÓSZENTPÉTER NEVÉT AZ ÖKÖLVÍVÁS TETTE FEL A TÉRKÉPRE
A bányász időszakban a szénbányák kiemelkedő mecénásai voltak a sport-és kulturális életnek. Egy olyan község, mint Sajószentpéter, mert annak idején az volt, kuriózumnak számított a hazai sportéletben. NB I-es ökölvívói országos bajnokságot nyertek, olimpiai bronz érmet, s megannyi nemzetközi elismerést szereztek.
SAJÓSZENTPÉTER LABDARÚGÁSA
Sajószentpéteren a bánya mellett az üveggyár és az építőipar is részt vett a labdarúgó csapatok támogatásában, ezért egy időben több labdarúgó csapattal is rendelkezett a település. 1920-ban alapították az első labdarúgó csapatot, az SBTK-t, mely később Sajószentpéteri BTK, Sajótárna, Borsodi Bányász néven szerepelt a magyar bajnokságban.
RUDOLFTELEP, AHOL NEM ISMERIK A LEHETETLENT
Aki Rudolftelepre látogat, a település határában egy égbe szökő, a település nevével ellátott totemoszloppal találkozik. A falu polgármesterét megkérdeztem, mire véljük ezt a különlegességet. Mint mondta, az égbe törő totemoszlop jelkép számukra, a falu fejlődésének határa a csillagos ég. Számára és a képviselők számára nincs lehetetlen, ha a falu jövőjéről van szó.
Várady Béluska úgy lő, mint a géppuska” A PUTNOKI LABDARÚGÁS MÚLTJA, JELENE
A putnoki focicsapat neve az MLSZ adatbankjában az 1926-27-es bajnoki évadban szerepelt először, Putnoki ÖISE néven. Akkor ők az Északmagyarországi LASz, II. osztály, Vidéki alosztály csoportban játszottak, s a csapat a 2. helyen zárta a bajnokságot. Putnoki Bányász néven a csapat az 1947-48-as bajnokságban szerepelt először.
AHOL AZ EURÓPA-BAJNOK NEVELKEDETT Ormosbánya sportélete
A régió települései közül szinte mindegyik sportéletét meghatározta a bányászat. Ormosbánya életében is jelen volt, de milyen gazdag is ez a múlt? A település sportjáról Hadobás Sándor történésszel beszélgettünk.
MÚCSONY MEGSZENVEDTE A BÁNYÁK BEZÁRÁSÁNAK IDŐSZAKÁT
Múcsony azon települések sorába tartozik, amelyik nagyon sokat kapott a bányától, de nagyon megszenvedte a bányabezárások következményeit is. A múlt század elején a még csak 470 lelkes település lakónépessége a bánya fénykorára 3500 főre emelkedett. Az alberttelepi részen, hiszen itt volt a bánya központja, iskolát, orvosi rendelőt, művelődési házat, munkásszállót épített a bányatársaság.
IZSÓFALMA …ahol sikerült kilábalni a mindennapok nehézségeiből
Izsófalva is azok közé a települések közé tartozik, ahol a bányák bezárása utáni időszakot többszörösen megszenvedték. Bezártak a bányák, megszűnt a termelőszövetkezet, az emberek munka nélkül maradtak. Rengetegen hagyták el a települést ebben a reménytelen helyzetben. Ki egyedül próbált szerencsét, s kereste a boldogulást az ország más pontján, ki családostól költözött el.
BÁNHORVÁTI: A HAGYOMÁNY ÚJJÁ ÉLEDT
Bánhorvátiban mintegy 15 évvel ezelőtt fogalmazódott meg, hogy a mindennapokba visszacsempésznek egy lassan-lassan már elfeledett ételt, a krumplis lángost. S e népszerű étel köré egy fesztivál szövődött, a Bánhorváti Krumplis Lángos Fesztivál.
EDELÉNYI KIÚT AZ OKTATÁS FEJLESZTÉSE ÉS AZ ÉLHETŐ KISVÁROS KONCEPCIÓ
Edelény életét a rendszerváltás időszakában két tényező sokkolta. A város életét is meghatározó bányaüzemek bezártak, de megszűnt a sokaknak munkát adó termelőszövetkezet is. Molnár Oszkár, A város polgármestere erről szinte minden esetben így fogalmaz: Edelény egyszeriben egy hátrányos, néhol halmozottan hátrányos helyzetű térség úgyszintén hátrányos helyzetű központja lett.
BOLDVA AHOL A KÖZÖSSÉGI ERŐ VISZI ELŐRE A TELEPÜLÉST
Boldva a História-Völgy kapuja, az a település, ahol a közösségi összefogás a siker egyik kulcsa. S a település abból a szempontból is szerencsés, hogy a bányák bezárása kevésbé rendítette meg az itt élőket, mint a környező települések lakosságát. Miskolc és Edelény közelsége pedig munkát kínál azoknak, akik dolgozni szeretnének.
SAJÓKÁPOLNA: A BÁNYÁK ÁRNYÉKÁBAN AZ ÉRTÉKEK MEGMENTÉSÉN DOLGOZNAK
Sajókápolna a Pitypalatty-völgyben meghúzódó alig 400 lelkes település. A falu életében meghatározó volt, s mai is az, a szénbányászat. Mint ahogyan azt Tőzsér György a település polgármestere elmondta, a bánya az itt élők mindennapjainak része volt. Munkát, megélhetést biztosított. Csak míg a szénbányászat hőskorában, a Borsodi Szénbányák idején a bányaművelés szigorú szabályait betartották, a mai külszíni bányánál nem, így az inkább átok, mint áldás.